A Lipari-szigetek, más néven Éoli-szigetek (Isole Eolie), egy vulkanikus eredetű szigetcsoport a Tirrén-tengerben, Szicília északi partjainál. A szigetek egyedülálló földrajza, természeti szépsége és vulkanikus tevékenysége miatt az UNESCO Világörökség részei.
Földrajzi elhelyezkedés
- A szigetcsoport Szicíliától körülbelül 30-50 km-re található északra.
- Földrajzilag a Tirrén-tenger részei.
- Területük vulkanikus tevékenység eredményeként alakult ki, amely ma is aktív néhány szigeten.
A szigetcsoport tagjai
A Lipari-szigetek hét fő szigetből állnak:
Lipari
- A legnagyobb sziget, területe 37,6 km².
- Domborzata változatos, vulkanikus csúcsokkal és part menti síkságokkal.
- Fővárosa Lipari városa.
Vulcano
- Területe 21 km², nevéhez híven vulkanikus aktivitásáról híres.
- Legmagasabb pontja a Gran Cratere (391 m), amely aktív vulkáni kráter.
- Fekete homokos strandjai jellegzetesek.
Stromboli
- Az egyik legaktívabb vulkán otthona, amely 924 méteres magasságával kiemelkedik.
- Közvetlenül a tengerbe ereszkedő meredek lejtői látványosak.
- Állandó vulkáni tevékenységet mutat.
Salina
- A második legnagyobb sziget, területe 26,8 km².
- Két vulkanikus csúcsa van: Monte Fossa delle Felci (962 m) és Monte dei Porri (860 m).
- Zöldellő növényzetéről és mezőgazdasági terményeiről híres.
Panarea
- A legkisebb sziget, területe mindössze 3,4 km².
- Környező kisebb sziklaszigetekkel, például Basiluzzóval, festői látványt nyújt.
- Alacsonyabb fekvésű, mint a többi sziget.
Filicudi
- Területe 9,5 km².
- Sziklás partjai és barlangjai jelentősek, például a Grotta del Bue Marino.
- A La Canna nevű sziklatorony 85 méteres tengerszint feletti magasságot ér el.
Alicudi
- A legnyugatibb és legelszigeteltebb sziget, területe 5,2 km².
- Kúpszerű domborzat, amely egy kialudt vulkán maradványa.
Geológiai és vulkanikus jellemzők
- A szigetek a Tirrén-tenger alatt húzódó vulkáni ív részei, amelyek a litoszféra lemezmozgásai során alakultak ki.
- Stromboli és Vulcano még ma is aktív vulkánok, míg a többi sziget vulkánjai már kialudtak.
Növényzet és állatvilág
- Mediterrán növényzet: olajfák, törpepálmák, vadfüge és szurokfák.
- Állatvilág: madarak, például sirályok és sólymok, valamint tengeri élőlények gazdag biodiverzitása.
Éghajlat
- Mediterrán klíma: forró, száraz nyár és enyhe, csapadékos tél.
- Az éghajlat a növényzet és a turizmus szempontjából is kedvező.
Fotók: Depositphotos